A jód egy esszenciális tápanyag, amit a pajzsmirigy használ fel a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, ezáltal számos funkciót szabályoz a szervezetben, beleértve a növekedést és a fejlődést is. Mivel a szervezet nem termel jódot, ezért étrendből kell fedezni a bevitelét. Amikor a jódbevitel nem elégséges, akkor a szervezet nem tud elegendő pajzsmirigyhormont termelni.
A várandósság során jelentkező és elégtelen bevitel miatt kialakuló jódhiány egy világszerte előforduló probléma. Olyannyira, hogy mióta az újszülötteknél és csecsemőknél jelentkező, megelőzhető agykárosodás első számú okaként azonosították, már globális egészségügyi problémának számít. Jelentős nemzetközi erőfeszítések történtek a probléma megoldása érdekében, elsősorban jódozott só és jódtartalmú étrend-kiegészítők által.
Az 1900-as évek elejéig a jódhiány gyakori probléma volt az Egyesült Államokban, de jelentősen javult a helyzet miután elkezdték jóddal dúsítani a konyhasót. A hipotireózis, pajzsmirigy-megnagyobbodás és testtömeg-növekedés olyan állapotok, amelyek ugyancsak az alacsony jódtartalmú étrend miatt alakulhatnak ki. Az Egyesült Államokban továbbra is jelentős számban vannak azok a várandós nők, akiknek nem elégséges az étrendi jódbevitelük, különösen azok, akik kevés tejterméket, tengeri herkentyűt és jódozott sót fogyasztanak.
A jód és agyműködés kapcsolata
A jódhiányt a szellemi fogyatékosság vezető okaként tartják számon világszerte, így a jód az egészséges agyi fejlődés fontos eleme. Az újszülöttek és csecsemők agyi fejlődésénél jelentkező legkárosabb következmény a visszafordíthatatlan agykárosodás, amely egy egész életen át tartó állapot. Agykárosodás, kreténizmus, szellemi fogyatékosság és egyéb állapotok a további kockázatok.
A jód egy kritikus fontosságú tápanyag, különösen várandósság, csecsemő- és gyermekkor során, amikor a pajzsmirigyhormonok az agyi fejlődést szabályozzák. A kevésbé súlyos jódhiány átlag alatti IQ szintet eredményez a gyerekeknél és az agy működésbeli károsodását még felnőtteknél is. Gyermekkorban a jódhiány gyakran összefüggésben van golyva kialakulásával, gyengébb szellemi és mozgásos teljesítménnyel, illetve az ADHD fokozott kockázatával.
Jódigény
Az emberi élet során csak egy teáskanál jódra van szükség, viszont ezt rendszeresen kis mennyiségben kell bevinni, mert a szervezet nem képes sokáig tárolni. Az Orvostani Intézet (IOM) jódra vonatkozó napi beviteli ajánlása a következő:
- 1-8 éves korig: 90 μg
- 9-13 éves korig: 120 μg
- 14 éves kortól: 150 μg
- Várandósság alatt: 220 μg
- Szoptatás alatt: 290 μg
A legjobb jódforrások
A legtöbb ország dúsítás által próbálja meg elérni a megfelelő étrendi jódbevitelt. Abban a, több mint 70 országban, ahol jódozott sót használnak, ott ez a jódbevitel fő beviteli forrása. Egy negyed teáskanál jódozott só 100 µg jódot tartalmaz. Azt fontos megjegyezni, hogy a feldolgozott élelmiszerekhez felhasznált só, amely az elsődleges sóbeviteli forrásnak számít az Egyesült Államokban, nem tartalmaz jódot. Ha a feldolgozott élelmiszerben lévő só tartalmaz jódot, akkor azt fel van tüntetve az összetevők között. A hangsúly azon van, hogy csökkentsük a feldolgozott élelmiszerekből származó sóbevitelt és jódozott sóból vigyük be azt.
A tengeri alga, sós vízi halak és tengeri herkentyűk a jód természetes étrendi forrásai. A tej és tejtermékek is hozzájárulnak a jódbevitelhez, változó mértékben. Szoptatás alatt az anyatejben feldúsul a jód, így ez is jó forrásnak számít, hogyha megfelelő az anya jódbevitele.
A jódban gazdag földben termett zöldségek is jó források, azonban ez nem megbízható formája a jódbevitelnek, mert nem lehet tudni, hogy a boltban megvásárolt termék jódban gazdag földben termett-e.
A jódozott só általában 300 µg-nál kevesebb mennyiségű jódot tesz ki a napi étrendben. A legtöbb multivitamin készítmény 150 µg jódot tartalmaz. Az IOM által meghatározott biztonságos bevitel mennyiség felső értéke 1100 µg jód felnőttek számára. Multivitaminnal és jódozott sóval együtt is valószínűtlen, hogy ezt meghaladó mennyiségű étrendi jódot visz be az ember.
Egyes szakértők aggodalomnak adnak hangot, hogy az alacsonyabb konyhasó, tejtermék és kenyérfogyasztás miatt a jódhiány előfordulása újra gyakoribb lehet. Az egészséges, kiegyensúlyozott és jódban gazdag élelmiszereket magába foglaló étrend a kulcs a jó egészséghez. A jódot tartalmazó terhességi vitaminok segíthetnek a tápanyagigények kielégítésében várandós és szoptató nőknél.
Ha arra gyanakszik, hogy nem megfelelő a jódbevitele, akkor konzultáljon diplomás dietetikussal vagy táplálkozástudományi szakemberrel!
dr. Bérczy Judit szakmai megjegyzései:
- A megfogalmazott ajánlások elsősorban csak a pajzsmirigy jódigényét elégítik ki.
- Fontos tudatosítani, hogy nem csak a pajzsmirigynek (elsőbbséget élvez az élethez elengedhetetlen T3, T4 hormonképzés miatt a jód hasznosításában) van szüksége jódra. Kifejezetten jódigényes szervek: emlő, agyszövet, gyomor-bél rendszer, hasnyálmirigy, női-férfi nemi szervek (petefészek, méh, prosztata), immunrendszer.
- A pajzsmirigy hormonokon kívül fontos jódtartalmú vegyületek a jodolaktonok, jodolipidek. Ezek szervezetünk kiemelten jódigényes szerveiben találhatóak és a daganatos elváltozások kivédésében, valamint a p53-as tumorszupresszor gén működésének szabályozásában játszanak szerepet (sok tanulmány szól az emlődaganat jódhiány-ösztrogéndominancia összefüggéséről). Az utóbb említett gént a jód humán genom őrzőjeként is ismerjük.
- Guy E. Abraham szülész-nőgyógyász-endokrinológus professzor, Dr. Brownstein és Dr. Flechas is, valamint Charles Hakala gyógyszerész a 2000-es évek elején kidolgozta az ún. ortomolekuláris, azaz a teljes szervezet optimális igényeire koncentráló jódprotokollt.
- A szervezet megfelelő jódellátottságának, a jód raktárak feltöltöttségének kivizsgálása nem csak pajzsimirigy betegség esetén fontos, része a hatékony terápia összeállításának.
- Vizelet 24h-ás jódürítés, jódtelítettségi vizsgálatok elvégzése szükséges lehet.
- A megfelelő mennyiségű, minőségű jódpótláshoz még számos tényezőt is figyelembe kell venni. Az egyénre szabott megfelelő diéta összeállítása, ásványi anyag-, vitamin pótlás meghatározása egy összehangolt dietetikus – orvos együttműködésen alapul.
Forrás: https://www.eatright.org/
Reklám
Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:
A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.
