A várandósság során jelentkező és elégtelen bevitel miatt kialakuló jódhiány egy világszerte előforduló probléma. Olyannyira, hogy mióta az újszülötteknél és csecsemőknél jelentkező, megelőzhető agykárosodás első számú okaként azonosították, már globális egészségügyi problémának számít. Jelentős nemzetközi erőfeszítések történtek a probléma megoldása érdekében, elsősorban jódozott só és jódtartalmú étrend-kiegészítők által.

Az 1900-as évek elejéig a jódhiány gyakori probléma volt az Egyesült Államokban, de jelentősen javult a helyzet miután elkezdték jóddal dúsítani a konyhasót.  A hipotireózis, pajzsmirigy-megnagyobbodás és testtömeg-növekedés olyan állapotok, amelyek ugyancsak az alacsony jódtartalmú étrend miatt alakulhatnak ki. Az Egyesült Államokban továbbra is jelentős számban vannak azok a várandós nők, akiknek nem elégséges az étrendi jódbevitelük, különösen azok, akik kevés tejterméket, tengeri herkentyűt és jódozott sót fogyasztanak.

A jód és agyműködés kapcsolata

A jódhiányt a szellemi fogyatékosság vezető okaként tartják számon világszerte, így a jód az egészséges agyi fejlődés fontos eleme. Az újszülöttek és csecsemők agyi fejlődésénél jelentkező legkárosabb következmény a visszafordíthatatlan agykárosodás, amely egy egész életen át tartó állapot. Agykárosodás, kreténizmus, szellemi fogyatékosság és egyéb állapotok a további kockázatok.

A jód egy kritikus fontosságú tápanyag, különösen várandósság, csecsemő- és gyermekkor során, amikor a pajzsmirigyhormonok az agyi fejlődést szabályozzák. A kevésbé súlyos jódhiány átlag alatti IQ szintet eredményez a gyerekeknél és az agy működésbeli károsodását még felnőtteknél is. Gyermekkorban a jódhiány gyakran összefüggésben van golyva kialakulásával, gyengébb szellemi és mozgásos teljesítménnyel, illetve az ADHD fokozott kockázatával.

Jódigény

Az emberi élet során csak egy teáskanál jódra van szükség, viszont ezt rendszeresen kis mennyiségben kell bevinni, mert a szervezet nem képes sokáig tárolni. Az Orvostani Intézet (IOM) jódra vonatkozó napi beviteli ajánlása a következő:

• 1-8 éves korig: 90 μg
• 9-13 éves korig: 120 μg
• 14 éves kortól: 150 μg
• Várandósság alatt: 220 μg
• Szoptatás alatt: 290 μg

A legjobb jódforrások

A legtöbb ország dúsítás által próbálja meg elérni a megfelelő étrendi jódbevitelt. Abban a, több mint 70 országban, ahol jódozott sót használnak, ott ez a jódbevitel fő beviteli forrása. Egy negyed teáskanál jódozott só 100 µg jódot tartalmaz. Azt fontos megjegyezni, hogy a feldolgozott élelmiszerekhez felhasznált só, amely az elsődleges sóbeviteli forrásnak számít az Egyesült Államokban, nem tartalmaz jódot. Ha a feldolgozott élelmiszerben lévő só tartalmaz jódot, akkor azt fel van tüntetve az összetevők között. A hangsúly azon van, hogy csökkentsük a feldolgozott élelmiszerekből származó sóbevitelt és jódozott sóból vigyük be azt.

A tengeri alga, sós vízi halak és tengeri herkentyűk a jód természetes étrendi forrásai. A tej és tejtermékek is hozzájárulnak a jódbevitelhez, változó mértékben. Szoptatás alatt az anyatejben feldúsul a jód, így ez is jó forrásnak számít, hogyha megfelelő az anya jódbevitele.

A jódban gazdag földben termett zöldségek is jó források, azonban ez nem megbízható formája a jódbevitelnek, mert nem lehet tudni, hogy a boltban megvásárolt termék jódban gazdag földben termett-e.

A jódozott só általában 300 µg-nál kevesebb mennyiségű jódot tesz ki a napi étrendben. A legtöbb multivitamin készítmény 150 µg jódot tartalmaz. Az IOM által meghatározott biztonságos bevitel mennyiség felső értéke 1100 µg jód felnőttek számára. Multivitaminnal és jódozott sóval együtt is valószínűtlen, hogy ezt meghaladó mennyiségű étrendi jódot visz be az ember.

Egyes szakértők aggodalomnak adnak hangot, hogy az alacsonyabb konyhasó, tejtermék és kenyérfogyasztás miatt a jódhiány előfordulása újra gyakoribb lehet. Az egészséges, kiegyensúlyozott és jódban gazdag élelmiszereket magába foglaló étrend a kulcs a jó egészséghez. A jódot tartalmazó terhességi vitaminok segíthetnek a tápanyagigények kielégítésében várandós és szoptató nőknél.

Ha arra gyanakszik, hogy nem megfelelő a jódbevitele, akkor konzultáljon diplomás dietetikussal vagy táplálkozástudományi szakemberrel!

dr. Bérczy Judit szakmai megjegyzései:

• A megfogalmazott ajánlások elsősorban csak a pajzsmirigy jódigényét elégítik ki.
• Fontos tudatosítani, hogy nem csak a pajzsmirigynek (elsőbbséget élvez az élethez elengedhetetlen T3, T4 hormonképzés miatt a jód hasznosításában) van szüksége jódra. Kifejezetten jódigényes szervek: emlő, agyszövet, gyomor-bél rendszer, hasnyálmirigy, női-férfi nemi szervek (petefészek, méh, prosztata), immunrendszer.
• A pajzsmirigy hormonokon kívül fontos jódtartalmú vegyületek a jodolaktonok, jodolipidek. Ezek szervezetünk kiemelten jódigényes szerveiben találhatóak és a daganatos elváltozások kivédésében, valamint a p53-as tumorszupresszor gén működésének szabályozásában játszanak szerepet (sok tanulmány szól az emlődaganat jódhiány-ösztrogéndominancia összefüggéséről). Az utóbb említett gént a jód humán genom őrzőjeként is ismerjük.
• Guy E. Abraham szülész-nőgyógyász-endokrinológus professzor, Dr. Brownstein és Dr. Flechas is, valamint Charles Hakala gyógyszerész a 2000-es évek elején kidolgozta az ún. ortomolekuláris, azaz a teljes szervezet optimális igényeire koncentráló jódprotokollt.
• A szervezet megfelelő jódellátottságának, a jód raktárak feltöltöttségének kivizsgálása nem csak pajzsimirigy betegség esetén fontos, része a hatékony terápia összeállításának.
• Vizelet 24h-ás jódürítés, jódtelítettségi vizsgálatok elvégzése szükséges lehet.
• A megfelelő mennyiségű, minőségű jódpótláshoz még számos tényezőt is figyelembe kell venni. Az egyénre szabott megfelelő diéta összeállítása, ásványi anyag-, vitamin pótlás meghatározása egy összehangolt dietetikus – orvos együttműködésen alapul.

Forrás: https://www.eatright.org/

Reklám

Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:

Fordítás

A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.

The post Egy alapvető fontosságú tápanyag: a jód appeared first on Pajzsmirigy szakértői blog.

Autoimmun betegség esetén a beteg immunrendszere hibásan a saját szöveteit támadja és pusztítja el. A gyulladás nagyon gyakori autoimmun betegség esetén. Többek között előfordulhat pikkelysömör, ízületi gyulladás és lupus.

Ebben a cikkben feltárjuk, mi az AIP étrend és hogy milyen ételeket lehet/nem lehet fogyasztani, ha valaki ezt az étrendet szeretné követni. Továbbá azokról a tudományos bizonyítékokról is be kíván számolni, amelyek alátámasztják az AIP étrend hatékonyságát az autoimmun betegségek kezelésében és gyógyításában. Ebben a cikkben feltárjuk, hogy milyen ételeket lehet fogyasztani annak, aki AIP étrenden szeretne lenni. Továbbá beszámol a tudományos bizonyítékokról, amelyek alátámasztják, hogy az AIP étrend hatékony eszköze az autoimmun betegségek kezelésének.

Mi is pontosan az AIP étrend?

A paleolit autoimmun protokollnak is nevezett AIP étrend egy szigorúbb formája a paleolit étrendnek (aminek egyébként alapanyaga hús, hal, zöldségek, magvak és diófélék).

A diétának célja a gyulladást okozó ételek eliminálása és a tápanyagokban gazdag élelmiszerek bevitelének növelése.

Az AIP étrend azon az elméleten alapszik, hogy az autoimmun betegségek az ún. „lyukas bél” szindróma miatt alakulnak ki, amit másnéven intesztinális autointoxikációnak neveznek (azaz önmérgezés a beleken keresztül).

Azt feltételezik, hogy a bélfalon apró „lyukak” keletkeznek, amiken keresztül a táplálék visszaszivárog a testbe. Ez aztán az immunrendszert túlműködésre készteti, és tévesen elkezdi a saját test szöveteit megtámadni.

A magas tápanyagértékű ételek fogyasztásának és a gyulladáskeltő ételek mellőzésének köszönhetően az AIP diétával segíthetünk a beleken keletkező „lyukakat” meggyógyítani. Úgy vélik, a diéta segít:

• újraindítani az immunrendszert
• megelőzni az autoimmun választ
• enyhíteni az autoimmun betegségek tüneteit
• megelőzni egy másodlagos autoimmun betegség kialakulását

Amikor valaki belevág az AIP étrendbe, pár hétig érdemes nagyon szigorúan betartani az előírásokat és aztán szépen lassan vezetni vissza az étrendbe a mellőzött ételeket.

Ennek az az oka, hogy lássuk, kivált-e bármilyen reakciót az adott étel, amikor visszavezetjük az étrendünkbe. Amennyiben igen, akkor érdemes ezt az élelmiszertípust hosszútávon is mellőzni az étrendből.

AIP étrendben fogyasztható ételek

Idetartoznak:

• hús és hal, lehetőleg ne nagyipari állattartásból
• zöldségek (kivéve a burgonyavirágúak rendjébe tartozók – pl. paradicsom, padlizsán, paprika és krumpli)
• édesburgonya
• gyümölcs (kis mennyiségben)
• kókusztej
• avokádó, olíva- és kókuszolaj
• tejmentes erjesztett ételek, mint például kombucha, kókusztejből készült kefir, savanyúkáposzta és kimchi
• méz vagy juharszirup (de csak alkalmanként, kis mennyiségben)
• friss fűszernövények, mint például bazsalikom, menta és oregánó
• zöldtea és gyógyteák
• csontleves
• ecetfélék, mint például alma- és balzsamecet

AIP étrendben kerülendő ételek

Idetartoznak:

• az összes gabonaféleség, mint például a zab, rizs és búza
• az összes tejtermék
• tojás
• hüvelyesek, mint például a bab és földimogyoró
• burgonyavirágúak rendjébe tartozó zöldségek (paradicsom, padlizsán, paprika és krumpli)
• az összes cukor és édesítőszer (kivéve a méz esetenkénti használata)
• vaj
• az összes olaj (kivéve avokádó, kókusz és olíva)
• ételadalékok
• alkohol

Valóban működik az AIP étrend?

Az AIP étrend hátterében az a logika, hogy a belet irritáló ételek mellőzése és tápanyagokban gazdag ételek fogyasztása csökkenti a gyulladást és elősegíti a bélfalon kialakult „lyukak” gyógyulását.

Az a feltételezés, hogy ezzel megelőzhető, hogy az immunrendszer megtámadja a saját test szöveteit. Az AIP étrenddel ily módon igyekeznek enyhíteni az autoimmun betegségek tünetein. De milyen a bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy valóban működik-e?

Kapcsolat a belek állapota és az autoimmun betegségek között

Számos tudományos bizonyíték van arra, hogy a bélrendszer állapota összefüggésben áll a gyulladásos megbetegedésekkel.

Egy 2012-es tanulmány azzal a feltételezéssel állt elő, hogy a belekben történő bakteriális növekedés kapcsolatban állhat a gyulladásos és autoimmun megbetegedésekkel.

Ez a 2014-es kutatás elismeri, hogy a bélfal fehérjecsatornák hálózatából áll. Részletesen kifejtik, hogy milyen mértékben és hogyan van hatással egy esetleges gyulladás a bélfalra. Továbbá arra is említést tesz, hogy a különböző ételallergiák is még porózusabb állagúvá tehetik a bélfalakat.

A tanulmány azt a konklúziót vonta le, hogy a bélfalak problémái igenis összefüggésben állnak az autoimmun betegségekkel. Ez bizonyos szempontokból alátámasztja a „lyukas bél” szindróma elméletét, ami az AIP étrendet támogatóktól származik.

Azonban a tanulmányban azt is kijelentik, hogy további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megerősítsék, hogy a bélfalak diszfunkciói elsődleges kockázati faktorként vannak-e jelen a gyulladásos betegségek kialakulásában.

Az AIP étrend és az autoimmun betegség tüneteinek enyhítése

Egy 2017-es tanulmányban   azt találták, hogy bizonyos ételek étrendből való kiiktatásával az AIP étrend enyhíti a gyulladásos autoimmun bélbetegségek (IBD) tüneteit.

Ez egyike az első AIP diéta hatásosságát vizsgáló klinikai kutatásoknak. További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy alátámaszthatóak legyenek azok a feltételezések, miszerint képes enyhíteni az autoimmun betegségek tüneteit.

Útravaló

A kutatások azt mutatják, hogy az autoimmun betegségek összeköttetésben állnak azzal, milyen porózus a bélfal. Továbbá kimutatták, a bélrendszert kímélő étrendek előnyösek azok számára, akik autoimmun betegségben szenvednek. Bizonyított, hogy az olyan rendszerek, mint amilyet az AIP étrend követ enyhítik az gyulladásos bélbetegségek (IBD) tüneteit.

Ahhoz további kutatások szükségesek, hogy bizonyítsák, hogy az AIP étrend javítja az autoimmun betegségek állapotát, de az AIP étrend egészséges, és jótékony hatással bír az autoimmun betegségben szenvedőkre. Az étrend hatására még az is előfordulhat, hogy a beteg abbahagyhatja bizonyos gyógyszerek szedését, vagy csökkenthetővé teszi a dózist.

Amennyiben autoimmun betegségben szenved és szeretné kipróbálni az AIP étrendet, mindenképpen konzultáljon orvosával!

Szerkesztői megjegyzés:

A cikkben részletezett diéta csupán egy lehetőség, amelyet szigorú szakemberi felügyelet mellett ajánlott követni, kiváltképpen azok számára, akik még az autoimmun pajzsmirigy gyulladás mellett szénhidrát-anyagcserezavarral is küzdenek. Semelyik diétáról nem állítható, hogy mindenki számára a tökéletes megoldás, hiszen minden szervezet másképpen működik és ezáltal más lesz a probléma megoldásának kulcsa is. Nyitott szemmel érdemes járni, hiteles szakemberek véleményét elolvasni, meghallgatni az adott témakörben és az összegyűjtött információk alapján felelősségteljesen dönteni.

A legfontosabb azonban az, hogy figyeljünk és hallgassunk a testünk jelzéseire. Amennyiben azt érezzük, hogy a diéta bármelyik eleme nem megfelelő számunkra, azt hagyjuk ki az étrendből és alakítsuk a saját szervezetünk működéséhez, helyettesítsük. A diéták jelentős része tudományos alapokra épül, azonban nem hanyagolható el az empírikus út sem, ettől lesz személyreszabott.

Forrás: https://www.medicalnewstoday.com /

Reklám

Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:

Fordítás

A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.

The post Minden, amit az AIP diétáról tudni érdemes appeared first on Pajzsmirigy szakértői blog.