A jód a pajzsmirigy hormontermelő funkciójához szükséges tápanyag. Mivel a szervezet nem termel jódot, ezért csak étrendi forrásból tudjuk bevinni, emiatt a mértékletesség kulcsfontosságú. A nem elegendő vagy túlzott bevitel a pajzsmirigybetegség okozta tünetek rosszabbodásához és más jelentős egészségügyi problémához is vezethet.

A jód jelentősége

Az elfogyasztott jód hamar felszívódik és bekerül a vérkeringésbe. A pajzsmirigy apró sejtjei megkötik és felveszik a vérben keringő jódot majd oxidálják, hogy felhasználható legyen a trijód-tironin (T3) és tiroxin (T4) hormonok termeléséhez. Ezek a hormonok eljutnak a szervezet különböző részeibe, így szabályozzák az anyagcserét, biztosítják a szív-, agy- és más szervek egészséges működését. A jód jelentős része a pajzsmirigyben koncentrálódik, azonban a nem hormonalkotó formája megtalálható számos más szövetben is, mint az emlőmirigyek, szem, gyomornyálkahártya, méhnyak és a nyálmirigyek.

A T3, T4 és a pajzsmirigy-stimuláló hormon (rövidítve TSH, ami az előbbi 2 hatása alatt áll) nem megfelelő szintje hipo- vagy hipertireózishoz, illetve ezek szövődményeihez vezethet. Az említett betegségek kialakulásának számos kiváltó oka lehet, ide sorolható többek között például a túl alacsony vagy túl magas jódbevitel.

Milyen mennyiségű jódra van szükségünk?

A Nemzeti Akadémia Élelmiszer és Táplálkozás Testülete által jódra vonatkozó ajánlott napi beviteli érték tartománya 90 μg-tól (kisgyermekeknek) 150 μg-ig (kamaszoknak és felnőtteknek) terjed az Egyesült Államok lakosaira vonatkozóan.

Ez egy könnyedén bevihető mennyiség, figyelembe véve, hogy egy doboz alacsony zsírtartalmú joghurt 75 μg, egy adag (kb. 90 g) hal 54 μg, egy csészényi főtt tészta 27 μg és egy negyed teáskanál jódozott pedig 71 μg jódot tartalmaz.

Várandós és szoptató nők

Az Egyesült Államok Pajzsmirigyszövetség amerikai és kanadai várandós vagy szoptató nőknek szóló ajánlása szerint, szülés előtt 150 μg jódtartalmú terhesvitamin és összesen 220-290 μg napi mennyiség fogyasztás ajánlott. A túlzott jódbevitel viszont különösen veszélyes az érintett nők számára.

Jódforrások

A legtöbb amerikainak nem okoz gondot az ajánlott jódmennyiség bevitele, mert az Egyesült államokban jódozzák a sót és számos jódban gazdag élelmiszer is elérhető:

• Tőkehal (1 adag ~ 90 g): 99 μg
• Natúr, alacsony zsírtartalmú joghurt (1 pohár): 75 μg
• Alacsony zsírtartalmú tej (1 pohár): 56 μg
• Fehér, dúsított kenyér (2 szelet): 45 μg
• Rák (1 adag ~ 90 g) 35 μg
• Dúsított makaróni (1 pohárnyi): 27 μg
• Tojás (1 nagy db): 24 μg
• Olajos tonhal konzerv (1 adag~90g): 17 μg
• Aszalt szilva (5 db): 13 μg
• Cheddar sajt (1 adag ~ 30 g): 12 μg
• Mazsolás, korpás müzli (1 pohárnyi): 11 μg
• Almalé (1 pohár): 7 μg
• Fagyasztott zöldborsó (fél pohárnyi): 3 μg
• Banán (1 közepes db): 3 μg

Ezenkívül az étrendkiegészítők (pl. kálium-jodid, nátrium-jodid és tengeri hínár), az olyan jódtartalmú gyógynövények, mint a tengeri moszat és még más egyéb források is számításba jöhetnek.

Jódhiány

Mivel a jód szükséges a pajzsmirigyhormonok előállításához, emiatt az alacsony jódszint hipotireózishoz, azaz pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet. A jódhiány a megnagyobbodott pajzsmirigy, az úgynevezett golyva kialakulásához is köthető.

Az alacsony jódszintnek azonban más hatásai is vannak. A kritikusan alacsony jódszíntű anyák gyermekinél előfordulhat növekedésbeli elmaradás, súlyos és visszafordíthatatlan mentális fogyatékosság, mozgás-, beszéd- és hallásproblémák.

A terhesség során előforduló mérsékelt jódhiány is már okozhat enyhébb mentális zavarokat, azonban az érintett gyermekek állapota javítható jódkiegészítéssel. A mérsékelt jódhiány akár a várandósság korai szakaszában vetéléshez is vezethet.

A fibrocisztás emlőbetegség ugyancsak összefüggésben van a jódhiánnyal. Ez egy jóindulatú állapot, ami csomós és fájdalmas emlőkkel jellemezhető és főleg a termékenység időszakában lévő nőknél fordul elő.

Rizikótényezők

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2 milliárd ember – beleértve 285 millió iskolás korú gyereket – szenved jódhiányba. Közülük körülbelül 740 millió egyént érintenek a jódhiány-rendellenesség (IDD) által okozott problémák.

Az Egyesült Államokban a jódhiány rizikója aránylag alacsony; az IDD előfordulása lecsökkent mióta először elkezdték jódozni a sót az 1920-as években. Az Amerikai Pajzsmirigyszövetség (ATA) a só általános jódozását kérte 2017-ben a pajzsmirigybetegség teljes megszűntetésének érdekében.

Emellett vannak bizonyos jódhiányra hajlamosító rizikótényezők, amivel jobb, ha mindenki tisztában van, függetlenül attól, hogy hol él:

• Várandósság
• Sószegény vagy sómentes diéta
• A jódszegény étrend gazdag olyan goitrogén élelmiszerekben, mint a szója, manióka, keresztesvirágú zöldségek (pl. káposzta, brokkoli és karfiol), amelyek jelentősen csökkentik a szervezet jódfelhasználási képességét.
• Dr. Bérczy Judit megjegyzés: a keresztesvirágú zöldségek főzéskor a goitrogén anyag elillan ezért ne nyersen, fanem hőkezelést követően fogyasszuk.

Preventív étrend-kiegészítők pajzsmirigybetegségben szenvedők számára

Néhány tanácsadó makacsul ragaszkodik, ahhoz, hogy minden pajzsmirigyprobléma jódkiegészítést igényel, az alternatív orvoslás gyakorlói pedig valószínűleg olyan jódtartalmú gyógynövényeket ajánlanak, mint a tengeri moszat vagy alga.

Ez különösen veszélyes lehet, egyrészt azért, mert az étrend-kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek számos gyógyszerrel, például a pajzsmirigyműködést csökkentő készítményekkel, amelyeket hipertireózis esetén alkalmaznak. Másrészt pedig azért, mert a magas dózisú jódbevitel pajzsmirigyműködést csökkentő gyógyszerekkel együttesen alkalmazva addikciót alakíthat ki, ami hipotireózishoz vezethet.

Ha nem a jódhiány a hipotireózis kiváltó oka, akkor a jódkiegészítés nem segít.

Nagyon elővigyázatosnak kell lenni a jódbevitel növelésével, hogy ha Ön és tanácsadója számára nem egyértelműen bizonyított a jódhiány fennállása. Ez különösen igaz várandós és babát tervező nőkre nézve.

Túlzott jódbevitel

A jód és pajzsmirigy egészsége közötti erős összefüggést tekintve megnyugtató, hogy az Egyesült Államokban és más fejlett országokban, ahol jódozzák a sót, ritka a jódhiány. A International Journal of Molecular Sciences c. folyóiratban közölt tanulmány szerint ezekben a térségekben inkább a túlzott jódbevitel fordul elő gyakrabban. Ez is aggodalomra ad okot.

Akiknek rendellenesen működik a pajzsmirigye, azoknál a túlzott jódbevitel kiválthatja vagy tovább ronthatja a hipotireózis állapotát. A magas dózisú jód először magasabb energiaszintet eredményez, aztán egy túladagoláshoz hasonló állapotot hoz létre, amit kimerültség és fájdalom követ a következő napokban.

Ez amiatt van, mert a magas jódkoncentráció a limfociták túlzott pajzsmirigyhormon-felvételét eredményezik. Ezek a fehérvérsejtek krónikusan fennálló sérülés vagy irritáció esetén szaporodnak fel.

Emellett a túlzott mennyiségű jód gátolja a pajzsmirigy hormontermelését. Az Endocrinology and Metabolism c. folyóiratban 2014-ben megjelent tanulmány szerint a szükségesnél több jód bevitele nem biztonságos és hipotireózis és autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto-betegség, krónikus limfocitás pajzsmirigygyulladás) kialakulásához vezethet, különösen a visszatérő pajzsmirigybetegségtől szenvedő egyének esetén.

A The Journal of Pediatrics c. folyóiratban 2012-ben publikált kutatás szerint a terhesség alatt túlzott mennyiség jódkiegészítést fogyasztó nők babái veleszületett hipotireózissal születhetnek. Ez egy olyan jódhiányos állapot, amely kezelés nélkül mentális, növekedési és szívproblémákhoz vezethet.

Annak ellenére, hogy jódmérgezés ritkán fordul elő, a túlfogyasztás legalább annyira problémás lehet, mint a nem elegendő mennyiség bevitele.

Mennyi az a túl sok vagy kevés?

A jód kimutatható vizeletből, de az nem túlzottan megbízható eredmény, mert a bevitt jód 90%-a gyorsan kiválasztódik. Emiatt az orvosok inkább pajzsmirigyvizsgálatot végeznek, hogy eldöntsék, hogy megfelelő-e a jódbevitel.

Ráadásul a hipotireózis vagy veleszületett hipotireózis gyanúja gyakran golyva kialakulása miatt merül fel.

Bármilyen – okkal vagy ok nélkül történő – jódbevitelt érintő változtatás esetén fontos először orvosi jóváhagyást kérni.

Dr. Bérczy Judit megjegyzés: amennyiben a meglévő panaszai, tünetei pajzsmirigy gondra utalnak érdemes a pontos, oki diagnózis és terápia összeállítása (szükséges-e és milyen mértékű legyen a jódpótlás) érdekében specialistához fordulni.

Forrás: https://www.verywellhealth.com/

Reklám

Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:

Fordítás

A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.

The post A jód szerepe a pajzsmirigy egészségi állapotában appeared first on Pajzsmirigy szakértői blog.