• Lehet a pajzsmirigy probléma az alvászavar okozója?

• Tippek a jobb alváshoz pajzsmirigy problémák mellett

A pajzsmirigy egy pillangó alakú szerv, ami a nyak elülső részén helyezkedik el. Kétféle hormont termel: a tiroxint és trijód-tironint, amelyek a szervezet energiafelhasználását szabályozzák. Ezek a hormonok hatással vannak a legtöbb szervre és esszenciális szerepet játszanak számos olyan élettani folyamatban, mint a légzés, szívritmus, emésztés és testhőmérséklet szabályozás.
Ha túl sok, vagy túl kevés van ezekből a hormonokból, annak kedvezőtlen hatása lesz a szervezetre. A megfelelő egészségi állapot megtartásához fontos a pajzsmirigyhormonok egyensúlyban tartása. A pajzsmirigy rendellenességek alvászavarokat is okozhatnak. Ellentmondásos módon, mind a hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés), mind a hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés) rizikótényező bizonyos alvászavarok kialakulásában.

Mi a pajzsmirigy betegségek kialakulásának oka?

A szervezetünk 24 órás ciklusban működik, amit cirkadián ritmusnak nevezünk. Ezt a precíz rendszert az cirkadián „óra” szabályozza, amely az agy hypothalamus suprachiasmatic nucleusnak (SCN) nevezett részén található.
Az SCN különböző hormonokat bocsájt ki, amelyek segítik a szervezet és különböző testi működések egyensúlyát fenntartani, amelyekbe beletartozik az alvás-ébrenlét ciklus is. Ezek közül az egyik, a tireotropin stimulálja a pajzsmirigy hormon kibocsájtását. Ha a pajzsmirigy alul- vagy túlműködik, akkor az megzavarja a tireotropin termelést és így a teljes cirkadián ritmust is.

A hipotireózisként, vagy pajzsmirigy alulműködésként ismert állapot akkor áll fenn, amikor a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont. Az Egyesült Államokban végzett becslés szerint 20-ból 1, 12 évnél idősebb ember szenved hipotireózisban. Ezeket a betegeket gyakran mesterséges pajzsmirigyhormonnal kezelik.
A hipertireózis vagy pajzsmirigy túlműködés nagyjából 100-ból 1 embert érint az Egyesült Államokban. Ez az állapot akkor alakul ki, ha a pajzsmirigy túlzott mennyiségű hormont termel. Ezeknek a betegeknek általában olyan gyógyszeres kezelést írnak elő, amely csökkenti a pajzsmirigyhormon szintet.
Néhány pajzsmirigy problémától szenvedő embernél a háttérben álló autoimmun betegség is okolható az állapotért. Ezekben az esetekben az immunrendszer tévedésből a szervezet sejtjeit támadja a kártékony behatolók helyett. Az olyan betegségek, mint a Basedow-Graves-kór hipertireózist, amíg az olyan kórképek, mint a Hashimoto-betegség hipotireózist okoznak. Az 1-es típusú cukorbetegséget is rizikó tényezőként tartják számon hipo- és hipertireózis kialakulásában is.

A terhesség is összefüggésben lehet a pajzsmirigy problémákkal, még azoknál a nőknél is, akiknek nincsen pajzsmirigy betegség a kórtörténetükben. A kezelőorvosok folyamatosan ellenőrzik a pajzsmirigyhormon szinteket a kismama és baba egészsége érdekében. Néhány nő a szülést követő 1 évben tapasztal pajzsmirigy alulműködésből vagy túlműködésből származó problémákat. A már fennálló pajzsmirigy problémától szenvedő nőknek a betegség kezelése javallott mielőtt teherbe esnének.

Végül, de nem utolsó sorban, a jód is szerepet játszik a pajzsmirigy egészségében. A pajzsmirigy jódot használ fel a hormontermeléséhez, így a nem megfelelő vagy túlzott étrendi jódbevitel hozzájárulhat pajzsmirigybetegségek kialakulásához.

Lehet a pajzsmirigy probléma az alvászavar okozója?

A pajzsmirigy működési egyensúlyzavara összefüggésben van az alvásproblémákkal. A hipertireózis (túlműködés) olyan módon okozhat alvászavarokat, hogy idegességből, vagy ingerültségből származó izgalmi állapotot, izomgyengeséget és állandó fáradtságérzetet hoz létre. A pajzsmirigy túlműködés ezenkívül éjszakai izzadást, gyakori vizelési ingert is okozhat.
A hipotireózistól (alulműködés) szenvedő emberek gyakran tapasztalnak éjszaka jelentkező hideggel szembeni intoleranciát, ízületi vagy izomfájdalmat és zavart alvást. Egy tanulmányban összefüggést találtak a pajzsmirigy alulműködés és a rossz alvásminőség között. Ezutóbbi azt jelenti, hogy több ideig tart elaludni és rövidebb ideig tart az alvás időtartama éjszakánként. A hipotireózishoz köthető alvászavarok szempontjából rizikónak számít: a fiatal kor, az alacsony testtömegindex és a női nem.
Emellett, a hipotireózis okozhat hiperszomniát (fokozott aluszékonyságot) vagy ellenállhatatlan álmosságot napi szinten. A hiperszomnia egy háttérben álló egészségügyi probléma miatt alakul ki, ami legyakrabban a hipotireózis, a hormonrendszerben okozott zavart keltő hatása miatt. Sőt, a kezeletlen hipotireózist összekeverhetik az alvás során jelentkező csökkent légzés (hipoventilláció), vagy alvás közben jelentkező felszínes légzés állapotaival.
A pajzsmirigybetegség hajlamosító tényezője a nyughatatlan láb szindrómának (RLS). Az ebben a betegségben szenvedő egyének kényelmetlen, vagy kellemetlen érzetet érzékelnek a lábukban, amikor a testük amúgy nyugalomban van. A legtöbb esetben az RLS tünetei este vagy elalvás körül jelentkeznek. Mivel ez a rendellenesség zavaró, így jelentős alvásidőtartam csökkenést okozhat, ami az ébrenléti állapotra is kedvezőtlen hatással van. Habár ritkán, de előfordul, hogy a túlműködő pajzsmirigy hajlamosító tényező lehet az éjszakai rémület kialakulásában, ami hirtelen, rémült ébredésekkel jellemezhető alvászavar.

Az alvási szokások szerepet játszhatnak a pajzsmirigybetegékre való érzékenységben. Egy tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik napi 7 óránál kevesebbet alszanak, nagyobb a hipertireózis kialakulásának kockázata, amíg azoknál, akik napi 8 óránál többet alszanak, mind a pajzsmirigy alulműködésre és túlműködésre is nagyobb a rizikó. Sőt, az optimális alvásról úgy tartják, hogy támogatja az immunrendszer egészségét és a gyengébb immunrendszerű egyéneknél nagyobb a kockázat pajzsmirigy rendellenesség kialakulására.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A hipotireózis lassan alakul ki, így sokan észre sem veszik a tüneteiket évekig. Emellett számos egészségügyi problémának vannak hasonló tünetei, így a kezelőorvos valószínűleg egy sor egyéb vizsgálatot is elrendel. Ugyanez igaz a hipertireózisra is, a diagnózisig vezető úton számos vértesztet el kell végezni. Az idősebbeknél eltérően jelentkezik a hipertireózis, tévesen depressziónak vagy demenciának gondolhatják, mert hasonlóan okozhatja a csökkent étvágy és szociális elszigetelődés tüneteit.

További vértesztek is vannak, amelyek a tiroxin, trijód-tironin és tireotropin mennyiségét vizsgálják annak érdekében, hogy el tudják dönteni, hogy alul- vagy túlműködik a pajzsmirigy. A hipotireózistól szenvedő embereknek levotiroxint írhatnak fel, ami egy pajzsmirigyműködést stimuláló mesterséges hormon. 6-8 héttel a gyógyszeres kezelés megkezdése után mérik vissza, hogy javulnak-e a hormonszintek. Ha hipertireózisra gyanakodnak, akkor metimazolt írhatnak fel, ami egy pajzsmirigyműködés ellen ható gyógyszer.

A pajzsmirigyvizsgálatokat gyakran elrendelik várandós nők esetében, mert náluk magasabb a kockázat pajzsmirigybetegség kialakulására. Azoknak is javasolhatják ezeket a vizsgálatokat, akik meddőségi kezelést igényelnek, mivel a hipo- és hipertireózis is okozhat problémákat a fogantatás terén.

Ha rendellenes duzzanatot találunk a torkunk oldalsó részén, akkor érdemes orvosi kivizsgálásra menni, mivel ez lehet akár a pajzsmirigydaganat első jele is, amit megközelítőleg 47.000 egyénnél diagnosztizálnak minden évben. A pajzsmirigydaganat egyéb tünetei közé tartozik a nehezített légzés vagy nyelés vagy a szokatlanul rekedt hang. A pajzsmirigydaganat eredhet genetikai örökségből és a sugárzásnak való kitettség – különösen gyermekek esetében – növeli a kockázatot.

Tippek a jobb alváshoz pajzsmirigy problémák mellett

Azok a pajzsmirigy betegségtől szenvedő emberek, akik csökkent mennyiségű, vagy zavart alvást tapasztalnak, enyhülésre számíthatnak, ha cselekvésre szánják el magukat.

A legtöbbeknek kulcsfontosságú a megfelelő szobahőmérséklet megtalálása. Számos szakértő egytért abban, hogy 18.3 °C (vagy 65 Fahrenheit fok) az ideális hőmérséklet alváshoz. Azonban eltérő lehet az érzet azok számára, akik hipertireózistól szenvednek (éjszakai izzadás) és azoknak is, akik hipotireózisban érintettek (intolerencia hideggel szemben). A 15.6-19.4 °C-ot (vagy 60-67 Fahrenheit fokot) tartanak átlagosnak, de a pajzsmirigybetegséggel élők ezen a tartományon kívül eső értéket is preferálhatnak.

Gyakoroljuk jó alváshigiéniát, ami akkor is segít az alvásminőségen, ha van pajzsmirigy probléma és akkor is, ha nincs. Az alváshigiénia azokra a gyakorlatokra és szokásokra vonatkozik, amelyek elősegítik a konzisztens, zavartalan és regeneráló alvást. Ebbe beletartozik, az, hogy ugyanabban az időben feküdjünk le és keljünk fel (a hétvégéket is beleértve), kerüljük az elektronikus eszközök használatát az alvást megelőző egy órában, és vezessük le az estét valamilyen könnyű zenével, könnyed lazítással, vagy egyéb relaxáló tevékenységgel.

Az egészséges táplálkozás is elengedhetetlen az alváshigiéniához. A nehéz étkezések lefekvés előtt zavart alváshoz vezethetnek, így jobb, ha csak könnyű ételeket fogyasztunk ilyenkor. A pajzsmirigy problémáktól szenvedőknek különösen ügyelniük kell a jódbevitelükre is, mivel a túl kevés, vagy túl sok étrendi jód is befolyásolja a pajzsmirigyműködést. Emellett a kávét és alkoholt is érdemes kerülni a lefekvés előtti órákban, mivel mindkettő megzavarja az alvást.

*Dr. Bérczy Judit megjegyzése:

A pajzsmirigy gondok gyakran együtt járnak inzulinrezisztenciával. Ennek feltárásához fontos a cukorterheléssel elvégzett inzulinrezisztencia vizsgálat elvégzése, valamint a vitaminellátottság tesztelése is.

Forrás: https://www.sleepfoundation.org/

Reklám

Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:

Fordítás

A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.

The post Pajzsmirigy problémák és alvás appeared first on Pajzsmirigy szakértői blog.

De mind a magas, mind az alacsony kortizol szint zavaró hatással lehet a pihentető alvásra.

A stressz megemeli az olyan mellékvese hormonok szintjét, mint például az adrenalin vagy a kortizol. Ezektől éberebbek vagyunk, így értelemszerűen megnehezítik, hogy megnyugodjunk és pihenjünk, különösképpen akkor, ha éjszakára is magasan marad vagy rendszertelenül ingadozik a szintjük. A gyakori vagy állandó stressz krónikusan megemeli ezeknek a hormonoknak a szintjét, ami miatt rendkívül éber állapot és nyugtalan alvás alakul ki.

Amennyiben ez áll a rossz alvás hátterében, minden, ami csökkenti a stresszt és javítja a stresszkezelési képességet segítséget nyújthat az alvás minőség javításában. Ilyen eszközök lehetnek a relaxáció, a különböző légzés- és/vagy meditációs technikák, bizonyos jóga pozíciók, egészséges és stresszlevezető életmódbeli változtatások. Este már lehetőleg ne tornázzunk, hanem tudatosan relaxáljunk, mielőtt ágyba bújunk, hiszen ennek köszönhetően elősegíthetjük a mellékvese kortizol- és adrenalintermelésének csökkentését.

Amikor a mellékvese kimerül, a mellékvese hormonok szintje csökkenhet, ami alacsony vércukorszintet eredményezhet. Ez ugyancsak éjszakai alvászavart kiváltó tényező lehet. A kortizol fontos szerepet játszik a vércukor (glükóz) szint 24 órás szabályozásában. A vércukorszint normál esetben alacsony a kora reggeli órákban, de amennyiben mellékvese kimerültség áll fenn, előfordulhat, hogy a kortizol nem képes beállítani a megfelelő vércukorszintet. Az alacsony glükóz szint úgy működik, mint egy belső ébresztőóra (a glükóz a sejtek – beleértve az agy sejtjeit – elsődleges üzemanyaga), ami felébreszti az embert annak érdekében, hogy az újra tudja tölteni a kiürült raktárait.

Az alacsony éjszakai vércukorszint oka továbbá lehet az is, hogy a májban nincs megfelelően – glikogén formájában – raktározva glükóz*². A kortizolnak szerepe van abban az átalakító folyamatban, amelyben a glikogénből glükóz keletkezik. Ez azért fontos, hogy a cukor, mint energiaforrás, elérhetővé váljon a sejtek számára. Amikor a kortizol szint és az elraktározott glikogén mennyisége is alacsony, nagy valószínűséggel a vércukorszint is le fog esni, ami megszakíthatja az alvást.

Elképzelhető, hogy a hajnal 1 és 3 óra közötti ébredés hátterében az alacsony vércukorszint áll, aminek vagy a máj inadekvát glükóz raktározása, vagy a csökkent mellékvese és kortizol működés, vagy ezek együttes megléte az oka. Gyakran a pánikrohamokért, rémálmokért vagy a hajnal 1 és 4 óra közötti rendszeres ébredésért és alvászavarért is ezek a tényezők a felelősek.

Ha az alacsony vércukorszint megszakítja a mély alvást, a mellékvese egészségének fenntartása és a mellékvese kimerülésének kezelése hosszútávon segíthet a mély alvás visszanyerésében. Továbbá, az is segíthet, ha alvás előtt eszünk valami egészséges rágcsálnivalót, ezzel segítve az test éjszakai energiaraktárainak feltöltését. Együnk egy-két falatot valamiből, aminek magas a fehérje-, a finomítatlan szénhidrát- és jó minőségű zsírtartalma. Ilyen például egy szelet teljeskiőrlésű pirítós egy kis mogyoróvajjal, vagy egy szelet sajt egy szelet teljeskiőrlésű keksszel. A cukros italok és finomított ételek fogyasztása súlyosbítja a problémákat. Az esti könnyed tornázás is segíthet, hiszen a testmozgás megemelni a kortizol szintet.

Az alváshiány olyan teher a test számára, hogy önmagában is képes mellékvese kimerüléséhez vezetni. Minden alkalommal, amikor az ébrenlét és alvás ciklus módosul, a testnek és a kortizol szintnek napokig tart, míg helyreáll és alkalmazkodik. Kétségtelen, hogy az egészséges élet elengedhetetlen összetevői az alvás és az étrend minősége, valamint a rendszeres testmozgás. Azoknak az embereknek, akik váltott műszakban dolgoznak, és a műszakjaik váltakozása rövidebb, mint 3 héten belül történik, folyamatosan ostrom alatt tartják a mellékveséiket, ezáltal nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk mellékvese kimerülés.

A krónikus alváshiány káros az egészségre és számos egészségügyi következménnyel jár. Ezek közé tartozik, hogy legyengül az immunrendszer és ezáltal megnő a fertőzésekkel szembeni kitettség, továbbá csökkent glükóz tolerancia, alacsonyabb reggeli kortizol szint és állandó szénhidrát éhség alakulhat ki.  Az alváshiány miatt megemelkedhet a vérben keringő ösztrogénszint is, ami lelassítja a gyógyulási folyamatokat és emiatt a felépülés is elhúzódik. Ez persze mind csak ráadás arra, hogy már alapvetően is csökkent az éberség és koncentrációs készség, amit minden olyan ember tapasztal, akinek volt egy rosszabb éjszakája.

A kutatásokból és klinikai megfigyelésekből is arra lehet következtetni, hogy a napi 8 órányi alvás elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez. Bizonyos embereknek pedig még ennél is több alvásra van szüksége, amikor megkezdik a felépülést a mellékvese kimerültségből. A nyálban található kortizol napközbeni és esti szintjének a mérésével kimutatható, hogy alacsony vagy magas kortizol okozza-e az alvászavart. Ha valóban a kortizol a felelős, akkor a kortizol szint jelentősen eltér a kijelölt időpontokban a normál értékekhez képest.

Dr. Bérczy Judit megjegyzés:

*¹ Ez az időpont egyénileg bizonyos határok közt változhat, mert valójában az ébredéskor, felkeléskor van az élettani csúcs. Mindig ez képezi a viszonyítási alapot a mellékvese aktivitás, mellékvese fáradékonyság vizsgálatakor.

*² A sejtek által fel nem használt cukor (glükóz), a májban glikogén formájában raktározódik. A szervezet a májat, mint glikogén raktárat használja, ha például akut stressz éri (üss, vagy fuss reakció), és étkezések közötti szünetekben is, hogy a vércukorszintet az ideális tartományban tartsa. Amikor a vércukorszint csökken a glikogénből különböző biokémiai folyamatok során glükóz keletkezik és a véráramba jutva növeli a vércukrot, amennyiben az szükséges. A folyamat megfordul, amikor a vércukor csökkentése a feladat, ilyenkor a szervezet fokozza a glükóz felvételt a májba, ahol glikogénné alakulva raktározódik.

Forrás: https://adrenalfatigue.org/

Reklám

Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:

Fordítás

A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.

The post Alvászavarok appeared first on Pajzsmirigy szakértői blog.