Az alulműködő pajzsmirigy hatással van a test hőtermelésére és fenntartására. Ez az oka annak, hogy az alulműködő pajzsmirigy és a Hashimoto betegség esetén a legtöbb érintett testhőmérséklete az átlagosnál alacsonyabb.

A bazális (vagy más néven alap) testhőmérséklet fenntartása az egyik „legköltségesebb” folyamat a szervezetben. A szervezetben több hormon is befolyásolja, de közülük csak a pajzsmirigyhormonok módosítják a bazális hőmérsékletet úgy, hogy megfeleljen a szervezet energiaegyensúlyának. Mivel a pajzsmirigy alulműködése energiahiányt jelent, ez az egyik oka annak, hogy az alulműködő pajzsmirigyben szenvedők bazális testhője alacsonyabb (1).

Mit jelent a bazális testhőmérséklet?

A bazális testhőmérséklet a nyugalmi testhőt jelenti. Jellemzően ez a nap során tapasztalható legalacsonyabb testhőmérséklet.

A pajzsmirigyhormonok kulcsfontosságú szerepet játszanak az alap testhő létrehozásában és fenntartásában, és a hormonszintek kismértékű változása is módosítja a bazális testhőmérsékletet (1).

Hogyan szabályozza a pajzsmirigy a bazális testhőmérsékletet?

A pajzsmirigyhormonok azáltal szabályozzák a testhőmérsékletet, hogy növelik a rendelkezésre álló energiát a szervezetben, fokozzák az étvágyat, a pulzust, a különböző testrészekhez szállított oxigén mennyiségét és a zsírlerakódást. A testhőmérséklet fenntartásában a pajzsmirigyhormonok együttműködnek az idegrendszerrel.

A pajzsmirigyhormonok szabják meg, hogy az ATP-nek (adenozin-trifoszfátnak) nevezett energiaátvitelért felelős molekulából mennyit állít elő a szervezet (2). Az ATP kémiai energiát szállít a sejtekben. Minél több van belőle, annál jobb hatásfokkal termeli a szervezet a hőt. Ha túl sok hőt termel a test, izzadni kezd; ha túl keveset, az izmok reszketnek.

A sejt által előállított energiamennyiség közötti különbség meglehetősen szembetűnő: bármilyen izommunka, például gyaloglás vagy futás esetén alulműködő pajzsmiriggyel a szervezet akár háromszor kevesebb hőt termel, mint a normálisan működő pajzsmirigy esetén (3, 4).

Ez pajzsmirigy-gyógyszerekkel korrigálható: kimutatták, hogy az fT4-szint minimális (a normál tartományon belül) változása is jelentős hatást gyakorol a testhőmérsékletre (1, 5, 6).

Hol termelődik a hő?

Az alap testhő nagy része a barna zsírban, vagy barna zsírszövetben termelődik. Fontos szerepet játszik a hideghez való alkalmazkodásban, éppúgy, mint a pajzsmirigyhormonok. (1). A barna zsír nagy mennyiségben tartalmazza a dejodináz nevű enzimet, mely fontos a T4 hormon aktív T3 hormonná történő átalakításában. Ez annyit jelent, hogy a barna zsír képes T3-at termelni, ami kulcsfontosságú az ATP energiamolekula előállításához, és a folyamat során a hőtermeléshez (7).

A pajzsmirigy és a test egyéb részei

A pajzsmirigyhormonok fokozhatják az idegrendszerre gyakorolt hőhasznosító hormonális hatást (8). Aktiválják az adrenalint és a noradrenalint, és ezáltal növelik a T4 T3 hormonná történő átalakulását (6). Legérdekesebb az, hogy éhezéskor a T4 hormon T3-má történő konverziója visszaesik (9).

A megemelkedett hőmérséklet miatt nő az oxigénigény is, ami élénkíti a szívműködést annak érdekében, hogy több oxigén jusson a test különböző részeihez (10).

A bazális testhő változásának egyéb okai

A testhő fő szabályozói a pajzsmirigyhormonok. Azonban nem csak ők befolyásolják a testhőt: az inzulin, a glukagon, az ösztrogén és a progeszteron, az adrenalin, a leptin és a ghrelin is jelentős hatással van rá (1). A pajzsmirigy testhőre gyakorolt hatása állandóbb jellegű, a többi hormon hatása inkább átmeneti.

A gének nagy hatással vannak a bazális testhő szabályozására (11), és előre meghatározzák annak szintjét.

Hogyan hat a hideg a bazális testhőre?

Hidegben a pajzsmirigyhormonok aktiválják a barna zsírszövetet (12). A pajzsmirigy alulműködése esetén a szervezet védekező mechanizmusokat vet be a hő megőrzésére, ezért érezhetjük a kezeket és lábakat hidegnek. Ezt a mechanizmust szintén a pajzsmirigyhormonok szabályozzák (1, 13).

Miért érdemes nyomon követni a bazális testhőmérséklet alakulását?

Az alap testhőmérséklet nagyszerű általános mutatója a pajzsmirigy állapotának, és többet is elárul arról, hogy a gyógyszerek mennyire kompenzálják a pajzsmirigy működést. Első indikátoraként szolgálhat a túlzott gyógyszerszintnek.

Az alap testhőmérséklet nyomon követésére kiválóan alkalmas a BOOST pajzsmirigy alkalmazás, mellyel könnyen átlátható, hogy a pajzsmirigy működése miként hat a szervezetre.

*Dr. Bérczy Judit szakértői megjegyzés: Elfogadható értéket testüregi hőmérőzéssel kaphatunk, így az általánosan elterjedt hónalji mérés helyett a szájban, hüvelyben (nők) vagy a végbélben történt mérés alkalmas a hőmérséklet meghatározására. A szájban, végbélben, hüvelyben (nők) mért hőfok 0,3-0,6 °C-kal magasabb, a hónaljinál. Alap hőmérséklet mérése: reggel, ébredéskor, ágynyugalomban (ivás, evés nélkül) ajánlott. Normál alap testhőmérséklet hónaljban: 36,3-37,1 C fok.

Forrás: https://www.boostthyroid.com/

Reklám

Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:

Fordítás

A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.

The post A bazális (alap) testhőmérséklet és a pajzsmirigy működésének összefüggése appeared first on Pajzsmirigy szakértői blog.

A megnagyobbodott pajzsmirigyet nevezzük golyvának. A pajzsmirigy egy pillangó alakú mirigy, amely normál esetben a nyak alsó elülső részén található és a jó egészséghez és energiaszinthez nélkülözhetetlen pajzsmirigyhormonokat termeli. Ha a pajzsmirigy meg van nagyobbodva, akkor túl sok (túlműködés), túl kevés (alulműködés) vagy épphogy elegendő pajzsmirigyhormont termel. Számos tényező hozzájárulhat a pajzsmirigy megnagyobbodásához. Az Egyesült Államok népességét leszámítva a jódhiányos diéta a leggyakoribb kiváltó ok. A jód egy olyan élelmiszerben (jódozott só, tengeri herkentyűk) előforduló anyag, amelyet a pajzsmirigy hormontermelésre használ fel. Az Egyesült Államokban azért ritka a jódhiány, mert jódozzák a sót és számos élelmiszert.</py

Mi a pajzsmirigyhormonok hatása?

A pajzsmirigyhormonok a véráramon keresztül jutnak el a szervezet minden részébe. Szabályozzák a szervezet energiafelhasználását és segítik a szervek megfelelő működését. A pajzsmirigyhormonok befolyásolják az anyagcsere sebességét, hogy milyen lassan vagy gyorsan működik az agy, szív, izmok, máj és a szervezet más részei.

Ha az anyagcsere túl lassú vagy gyors, akkor nem érezzük jól magunkat. Például, ha nincs elég pajzsmirigyhormon jelen, akkor lelassul az anyagcsere és kimerültnek, fázósnak érezzük magunkat. Nem olyan gyorsan égetjük el a kalóriákat, ami testtömeg növekedéshez vezethet. Ezzel ellentétben, ha túl sok pajzsmirigyhormon van jelen, akkor felgyorsul a szervezet anyagcseréje nem szándékos testtömeg-vesztést eredményezve, ami fáradtságot, idegességet vagy szapora szívverést és/vagy gyakori székelést okoz.

Mik a golyva tünetei?

Lehetséges, hogy kialakul golyva, de egyáltalán nincsenek tünetei, a nyak alsó részén keletkező duzzanatot leszámítva. A duzzanat a következő tüneteket okozhatja:

• Feszességérzet a torokban
• Köhögés
• Rekedtség
• Nyelési problémák
• Légzési problémák

Ha a golyva miatt pajzsmirigy-alulműködés vagy túlműködés alakul ki, akkor már számos más tünet is jelentkezhet a kimerültségtől a nem szándékos testtömeg növekedésig, ingerültségig és alvászavarokig.

Mi okozza a golyvát?

A megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva) legyakoribb okai az Egyesült Államokban a következők:

• Hashimoto kór(pajzsmirigy-alulműködéshez vezet)
• Basedow-Graves kór(pajzsmirigy-túlműködéshez vezet)
• Göbök (csomók) a pajzsmirigy egyik vagy mindkét oldalán, főleg felnőttek körében fordul elő

A kevésbé gyakori okok közé tartoznak a terhesség alatt termelődő hormonok -amelyek növelik a pajzsmirigyhormon-termelést-, a pajzsmirigygyulladás vagy pajzsmirigydaganat. A golyva újszülötteknél is előfordulhat, amikor az nem működik megfelelően születés előtt.

Milyen tényezők növelik a golyva kialakulásának a kockázatát?

Rizikótényezők közé tartoznak:

• Női nem (4-szer gyakrabban fordul elő nőknél)
• 40 évnél idősebb kor
• Terhesség vagy menopauza állapota
• Autoimmun betegség vagy golyva előfordulása a családi kórtörténetben
• Sugárzásnak való kitettség gyermekkorban, nyakat vagy mellkast érintő sugárkezelés
• Alacsony jódtartalmú diéta
• Néhány gyógyszer növeli a golyva rizikóját (pl.: amiodaron szívgyógyszer vagy lítium pszichiátriai betegségekben alkalmazott gyógyszer)

Hogyan diagnosztizálják a golyvát?

Bárkinél bármikor jelentkezhet golyva az élete során. Gyakran fizikális vizsgálat során találnak golyvát, nyaki duzzanat formájában. A kezelőorvos emellett más vizsgálatokat is elrendelhet a golyva okának és súlyosságának tisztázása céljából, ezek a következők:

• Hormonszint vizsgálatok, amelyek megmutatják, hogyha a pajzsmirigy alul- (túl kevés hormon) vagy túlműködik (túl sok hormon)
• Antitestvizsgálat Hashimoto kór vagy Basedow-Graves kór (olyan állapotok, amikor az immunrendszer támadja a pajzsmirigyet) igazolása céljából
• Ultrahangos eljárás a pajzsmirigy mérete és rajta lévő göbök vizsgálata céljából
• Radioaktív anyag segítségével végzett képalkotó vizsgálat, ami feltérképezi a pajzsmirigyet, különösen, ha túlműködés állapotában van (ez a vizsgálat nem biztonságos terhesség és szoptatás közben)
• Más képalkotó vizsgálatok, mint a nyaki CT vagy MRI, amelyek a nyelőcsőt veszik fókuszba
• Biopszia, amely során ultrahang és egy tű segítségével mintát vesznek a pajzsmirigyből

Ha csomót vagy duzzanatot találunk a nyakunkon, akkor foglaljunk időpontot endokrinológushoz pajzsmirigyvizsgálat céljából.

Hogyan kezelik a golyvát?

A kezelési mód a golyva okától, méretétől és a fennálló tünetektől függ. A kezelés célja lehet a pajzsmirigyhormonok vérszintjének normalizálása (ha addig rendellenes volt), a pajzsmirigy méretének csökkentése, a tünetek enyhítése vagy a pajzsmirigydaganat kockázatának csökkentése. Ha a golyva kis méretű és a pajzsmirigy megfelelő mennyiségű hormont termel, akkor a kezelőorvos ellenőrzés alatt tartja, ahelyett, hogy egyből kezelést rendelne el.

A lehetséges kezelések közé tartoznak a következők:

• A pajzsmirigyhormon-vérszintet normalizáló gyógyszerek, ha egyébként alacsony (pajzsmirigy-alulműködés) vagy magas (pajzsmirigy-túlműködés) volt.
• Radioaktív jód pajzsmirigy-túlműködés esetén. Ha valaki terhes vagy tervezi a közeljövőben, vagy szoptat, akkor ez nem a megfelelő kezelési mód számára.
• Műtétet ritkán végeznek, viszont a teljes pajzsmirigy eltávolítása javasolt lehet nagy méretű golyva esetén, mert nyelési és légzési problémákat, pajzsmirigy-túlműködést, göböket vagy daganatot okozhat.

Kérdések, amelyeket feltehetünk az orvosunknak:

• Mi okozta a golyva kialakulását?
• Milyen lehetőségek vannak a kezelésére?
• Mik a különböző kezelések előnyei és kockázatai?
• Mennyi ideig lesz szükség a kezelésre?

*Dr. Bérczy Judit szakértői megjegyzése:

2006 óta lehetőség van pajzsmirigy göb vágás nélküli, rádiófrekvenciás ablációval (RFA) történő eltávolítására.

Forrás: https://www.hormone.org/

Reklám

Figyelmedbe ajánlom az alábbi termékeket:

Fordítás

A fordítások külföldi honlapokon megjelent szakmai, tudományos cikkek fordításai.

The post A golyváról, vagyis a pajzsmirigy megnagyobbodásról részletesen appeared first on Pajzsmirigy szakértői blog.